Izraeli lakópark miatt kell menniük

(Videó: Ultra Media)

FLUORIDE - Csendes gyilkos fogkrémekben és az ivóvízben

Forrás: AntalVali.com
http://vilaghelyzete.blogspot.hu/p/no-fluoride-fluorid-mergezo-hatasai.html


Milyen bajokat okozhatnak a fluor tartalmú készítmények?


Most tavasszal hoztam Londonból egy „Today’s Therapist” című újságot, mely közli prof. Epstein, orvos, biokémikus 11 évig tartó kutatásának eredményeit a toalettszerekben levő anyagok lehetséges rákkeltő hatásáról. Ebből kiderül, hogy a fluor az egyik legnagyobb és legveszedelmesebb rákkeltő.
Már régóta ismerjük a fluor bőrkárosító hatását, csak azt nem értem, hogy miért nem tiltakozott egyetlen tudományos szervezet, egyetlen tudós kutató sem a fluor alkalmazása ellen.
Pedig a fluor szörnyű hatását már 1942-ben közölte Soós József professzor, Kórélettan című könyvében és a Magyar Néptáplálkozás Tanban. Ezek sorrendben:
fog fluorózis (foltos fogak)
csontosodási-, és ásvány anyagcserezavar
szénhidrát-anyagcserezavar
relatív jódhiány
relatív C vitaminhiány
termékenység csökkenés
öregedési jelenségek

Az 1960-as években prof. Zelles, a Kórélettani Intézet akkori adjunktusa előadást tartott nekünk az ásványi sók, nyomelemek jelentőségéről és a fluor rémtetteiről. El is intéztük, hogy az unokáimnak és társaiknak ne kelljen fluor tablettákat szedniük az óvodában, amely többek között idegrendszeri károsodásokat is okozhat. Már mindenhol betiltották a fluoros fogkrémeket, nálunk még vígan ölnek. Németországban is csak 2002-ben vonták vissza a forgalomból a fluor tartalmú cukorkákat, rágógumikat. A fluor okozta problémák ellensúlyozására nagyon fontos a jódos gyógyvizek ivása, mert a jódozott só fogyasztása nem képes ellensúlyozni a fluortartalmú készítmények egészségkárosító hatását, és a jódhiány pótlását.
Éppen a múlt heti hírekben közölte a Magyar Rádió, hogy veszedelmes jódhiány van Magyarországon, ezért kötelezővé teszik a sók 80%-os jódozását.
A másik riasztó tény, hogy a szájüregi rákok megsokszorozódása. Tény, hogy fogatlan szájban nincs ínybetegség, amelyet a Balogh féle Fogorvosi Tankönyv is közöl.
A nagy hazugság - avagy hogyan mérgezzük magunkat önként és dalolva
A német Stern magazinban 1978-ban megjelent egy szomorú riport a törökországi Kizilcaoern nevű faluról.
,,A gyerekeknek, a fiatal lányoknak, de még a falu egyetlen lovának is barnák a fogai - írta a Stern. - Harminc éves férfiak görnyedt háttal fájdalmasan vonszolják magukat, botjaikra támaszkodva. A nők holtan szülik meg gyermekeiket négy hónapos terhesség után. A 40 évesek vénembereknek látszanak... Férfiak és nők egyaránt szenvednek itt a korai öregedéstől. Harminc és 40 éves koruk között az arcbőrük elráncosodik, az izomzatuk lényegesen elgyengül és járási nehézségeik lesznek."
A falu fogorvosa volt az első, aki mérgezésre gyanakodott. Miután értesítette erről az Egyetemi Klinikát Eskisehirben, az általuk elrendelt nyomozás kiderítette, hogy a falu minden egyes lakosa csontbetegségben szenved: megvastagodott bokáktól, merev izületektől, megnövekedett csontanyag termeléstől.


A Stern így folytatja: ,,Dr. Yusuf C. Ozkan és kollégái az eskisehiri egyetem orvosi tanszékén azt gyanítják, hogy mindezt a szenvedést a magas fluortartalom okozza... A szomszédos falvakban, melyek más forrásokból kapják az ivóvizet, az általános egészségi szint normális. Az orvosok azt mondják, hogy a víz fluor tartalma 5.4 ppm."
India és Kína egyes vidékein, ahol a fentiekhez hasonlóan természetesen magas a víz fluorid tartalma, a helybeliek csont fluorózistól szenvednek, reumásak, idő előtt szenilisek és 50 éves koruk előtt meghalnak. Ha elesnek, csontjaik mint az üveg törnek szét.
Bármelyik lexikonban kikeresve, a leírásban szerepelni fog, hogy a fluor és ennek egyéb formái (fluoridok) rendkívüli módon mérgezőek és csak a legnagyobb elővigyázatossággal kezelhetők. A ,,méreg" szó a fogkrémek csomagolásán is megjelent, melyekre egy 1997-es törvény óta figyelmeztető címkét kell nyomtatni:
"Ha véletlenül többet lenyel, mint amennyivel fogat szokott mosni, keresse szakértő segítségét vagy azonnal hívjon fel egy méreg ellenőrzési központot!"
A vitathatatlan kémiai és biológiai ténnyel, hogy a fluorid egy veszedelmes méreg, kiindulásként fontos tisztában lennünk.


Amit örökösen hallunk

Amerikában a fluoridról természetesen nem a fenti ismereteink vannak. Amit itt mindenki szilárdan hisz, az az, hogy a fluorid fontos a fogszuvasodás megelőzéséhez, különösen gyerekkorban, és hogy a fluorid biztonságos és hatékony. Ha nem így lenne, nyílván nem tennék rendszeresen az ivóvízbe és a fogkrémekbe. Ez a fluorid ismert oldala, amit örökösen hallunk. A fluorid egy másik, teljesen elhallgatott oldala az, hogy ez az egyik legerősebb méreg a világon, mely bizonyítottan csontbetegséget, rákot, gyermekhalandóságot, agykárosodást, korai öregedést és sok más problémát okozhat.
Az alábbi írás igyekszik bemutatni, hogyan változott át fokozatosan az elmúlt 60 évben a fluorid mérgező anyagból fogvédő tápanyaggá, majd megismerkedünk a fluorid propaganda haszonélvezőivel, és megtudjuk, milyen módon hat ránk ennek a mérgező, ,,biztonságos és hatékony" szernek a rendszeres fogyasztása, és hogy miért történik mindez. (A válasz elképesztőbb, mint ahogy bárki is gondolná!).
Hogy miért fontos ezt tudni? Azért, mert Amerikában egy átlagos szupermarketban vagy "drugstore"-ban kizárólag fluoridos fogkrémet lehet kapni, és a közvízellátási rendszerből 160 millió amerikai iszik fluoridos vizet nap mint nap. Megtalálható az üdítőitalokban, sörben és élelmiszerekben. Ezek mellett a fluorid az egyik legelterjedtebb környezetszennyező anyag a természetes vizekben, a talajban és a levegőben. Tehát a valószínűsége annak, hogy az ember ne fogyasszon fluoridot, egyenlő a nullával. Ugyanakkor egyfolytában halmozódnak a fluorid-fogyasztás veszélyeire vonatkozó tudományos bizonyítékok. Ez azt jelenti, hogy a fluorid káros hatásainak áldozatává válhatunk anélkül, hogy erről a legcsekélyebb fogalmunk is lenne.


A fluorid története valójában két szálon fut
Az egyik bárki számára látható, aki veszi a fáradtságot, hogy utánanézzen a legfontosabb tényeknek. A másik szál már sokkal kevésbé szembetűnő, mert ezen a szinten vannak azok, akiket fontos érdekek fűznek a fluorid használatához. Most erősen lerövidített formában - bármennyire is hosszúnak tűnik ez a cikk - időrendi sorrendben betekintést nyerhetünk mindkét irányba. (Jobb megoldás híján, az alábbiakban végig használni fogunk két szót, ami a magyar nyelvben nem létezik: fluoridáció és fluoridálni; mindkettő az ivóvíz ellátás fluoriddal való kezelését jelenti.)
Amikor a fluorid még méregnek számított
A fogfluorózis egy közismert jelenség, mely akkor következik be, ha túl sok fluorid halmozódik fel a szervezetben. Enyhébb esetében a fogakon elszíneződött foltok jelennek meg, míg súlyosabb esetben a fogzománc letöredezik és besötétül. Az USA-ban 1916 óta ismert, hogy a fluorid okozza ezt a jelenséget. Ennek eredményeként 1931 és 1939 között az Amerikai Közegészségügyi Szolgálat és az Amerikai Fogász Szövetség követelte, hogy a fluoridot távolítsák el a vízből olyan helyeken, ahol természetesen vagy ipari szennyeződés révén előfordul.


Dr. H. Trendley Dean az Amerikai Közegészségügyi Szolgálattól 1931-ben felméréseket kezdett az országban, melyek azt mutatták, hogy amint emelkedik a fluorid mennyisége a vízben, úgy emelkedik a fluorózis jelensége a fogyasztókban. A 30-as évek végén Dean azt állította, hogy 1 ppm (1 mg/liter) az a fluorid mennyiség a vízben, ami minimális fogfluorózist okoz, miközben csökkenti a fogszuvasodás mértékét.
1939-ben fellépett a színen Gerald Cox biokémikus a Mellon Institute munkatársa, aki arra tett javaslatot, hogy ha a fluorid bizonyos mennyiségben káros, akkor valószínűleg kisebb mennyiségben hasznos. Egy évvel később Dr. Cox az Országos Kutató Tanács Élelmezési és Tápanyag Bizottságának a tagja lett és aktívan elkezdte a mesterséges fluoridációt szorgalmazni.
A fluorid egy másik erőteljes propagálója volt Oscar Ewing ügyvéd és magas rangú politikus, aki a Közegészségügyi Szolgálat fejeként 1947-től minden alkalmat megragadott a fluorid ügyének előbbre viteléhez. Irányítása alatt három év alatt csaknem 100 városban kezdtek el fluoridot pumpálni az ivóvízbe.
Egy másik prominens támogató Dr. Harold C. Hodge volt a Rochester Egyetem fluorid toxikológia osztályának vezetője. Dr. Hodge feladata volt megtervezni New York államban Newburgh város vizének fluoridációját és a lakosokra gyakorolt hatásának mérését.


Ma az Egyesült Államok lakossága kétharmad részének (vagyis a városi vezetékes vizet ivók többségének) az ivóvizéhez szándékosan adnak fluoridot 1-4 ppm-es mennyiségben. Ez a nagy kísérlet 1945. január 1-én vette kezdetét Grand Rapids városában Michiganben, annak ellenére, hogy nem sokkal korábban mind az Amerikai Orvosi Szövetség Lapja, mind az Amerikai Fogász Szövetség Lapja elítélően nyilatkozott róla.
1943. szept. 18-án ,,Krónikus fluor mérgezés" című cikkében az Amerikai Orvosi Szövetség Lapja többek között ezt írta: ,,A fluoridok általános protoplazma mérgek azáltal, hogy megváltoztatják a sejthártya áteresztőképességét bizonyos enzimek megbénításával. A fluor mérgezés forrásai az 1 ppm-et vagy annál többet tartalmazó fluoros ivóvíz, rovarirtásra használt fluor összetételek,... [stb.]" Figyeljük meg, hogy a fluoridáció bevezetése előtti évben az 1 ppm-es mennyiség még mérgezőnek számított.


1944. októberi számában - csak pár hónappal a fluoridos kísérlet kezdete előtt - az Amerikai Fogász Szövetség Lapja így írt:
,,A szódium fluorid egy rendkívül mérgező anyag, s bár biztonságos töménységben való használata hozzáértő személyzet szigorú felügyelete alatt hasznos lehet gyógyászatilag, más körülmények között viszont határozottan káros lehet... Azt tudjuk, hogy olyan ivóvíz fogyasztása, mely kis mennyiségű, 1,2 - 3 ppm fluort tartalmaz olyan fejlődési rendellenességeket okoz a csontokban, mint csontkeményedés, csigolyabántalom és csontritkulás, valamint golyva, és nem vállalhatjuk fel a kockázatát ilyen súlyos szervezeti rendellenességek kiváltásának egy olyan kétségbe vonható eljárás miatt, amely megelőzné gyerekeknél fogászati szépséghibák kialakulását..."
1945-ben a Grand Rapidsban már elkezdett kísérlet után az FDA [Élelmezési és Gyógyszer Minisztérium] egyik főellenőre felfedezte, hogy Massachusettsben az egyik sörgyár fluoridot tesz a sörbe. A sörgyár tulajdonosát azonnal letartóztatták és bíróság elé állították a sör megmérgezéséért. A vádirat szerint a sörben ,,hozzáadott ártalmas méreg, fluorid volt, mely az érvényben levő rendelkezés (Section 301a of the Food, Drug and Cosmetic Act) szerint veszélyes volt..." Megállapítást nyert, hogy a hozzáadott fluorid mennyisége 0.5 ppm volt. Tehát 1945-ben a fluorid a legfőbb hatóság, az FDA szerint még méreg volt, mégpedig fele akkora mennyiségben, mint amit korábban, január 1-én a vízhez kezdtek adni Grand Rapidsban. Egyébként a sörgyárat megbírságolták, a vezetője pedig félév börtönt és három év felfüggesztett büntetést kapott.
Mindezek ellenére a nagy kísérlet kezdetét vette Grand Rapidsben a már említett Dr. H. Trendley Dean irányítása alatt. Az eredeti terv az volt, hogy Grand Rapids vizét 10 éven át kezelik fluoriddal, és a 10 év elteltével a lakosság egészségi szintjét összehasonlítják Muskegon városéval, ahol nem tettek a vízbe fluoridot. Ezt a kísérletet azonban felfüggesztették, miután 1947-ben Muskegon vizét is fluoridálni kezdték, elvágva ezzel az utat az objektív, biztonságra és hatékonyságra vonatkozó tudományos adatgyűjtés előtt.
1946-ban hat másik amerikai nagyvárosban vezették be a fluoridot.
1947-ben Oscar Ewing Szövetségi Biztonsági Ügynökség fejévé való kinevezése után - mely alá az Amerikai Egészségügyi Szolgálat is tartozott - a fluorid program teljes gőzzel haladt előre, s a következő három év során 87 másik városban kezdtek fluoridot pumpálni a vízbe.
1950-ben az Amerikai Gyógyszerkönyv 24. kiadása (az 1456. oldalon) a fluori-dokat így határozta meg:
,,Heves mérgek minden élő szövet számára, mivel kalcium kicsapódást idéznek elő. Vérnyomáscsökkenést okoznak, légzési elégtelenséget és általános bénulást. Nem halálos adagok folyamatos fogyasztása maradandóan gátolja a növekedést... A fluoridot tartalmazó fogápoló szerek és belső használatra való készítmények használata nem indokolt."
A Gyógyszerkönyv ezt követő kiadásaiban a szerkesztők a teljes fenti részt kitörölték. Miért?
1950-ben az Amerikai Közegészségügyi Szolgálat Oscar Ewing irányítása alatt hivatalosan és nyilvánosan támogatását adta az amerikai vízellátási rendszer fluoridációjához. Ugyanebben az évben a 130 vállalatot tömörítő Cukor Kutatási Alapítvány elismerte, hogy a cukor az egyik legfőbb okozója a fogszuvasodásnak. Az Alapítvány pénzadományokkal látta el a Harvard Egyetem Táplálkozási Tanszékét, hogy oldja meg a fogszuvasodás kérdését a cukorfogyasztás korlátozása nélkül". Az adományok eredményeként az Egyetem megoldásnak a fluoridos vizet javasolta. A fluoridot legerőteljesebben propagáló két intézmény, a Harvard Fogorvosi Iskola és a Rochester Egyetem magas adományokat kapott a cukoripartól a fluorid kutatására.
1952-től San Francisco, Pittsburg és egy sor más nagy és kis város vizéhez elkezdtek fluoridot adni. 1960. nov. 29-én San Franciscóban egy 15 méter széles utca aszfaltja 60 méteres hosszúságban beomlott, miután egy csaknem új fővízvezeték szétpattant. Laboratóriumi vizsgálatok után kiderült, hogy a csövet fluoridos vegyszerek szétmarták; 22 000 ppm-es fluorid koncentrációt állapítottak meg a csövön. 1967. okt. 15-én a Pittsburg Press újság jelentette, hogy a 13-15 éves korú iskolás gyerekek 98%-ának girbegörbe fogai vannak Pittsburgben.


1954-ben a Christian Science Monitor újság felmérést készített 81 Nobel-díjas tudóssal a kémia, orvostan és élettan területén, kikérve véleményüket az ivóvíz fluoridációjáról. A szakemberek 79%-a nem adta hozzájárulását az ügyhöz, holott a propagálók szerint a fluoridhoz minden elismert tudós támogatását adta.
1955-ben elkezdődött a fluoridos fogkrémek forgalmazása azzal a figyelmeztetéssel, hogy ,,fluoridos fogkrém nem használandó olyan településeken, ahol a vízbe fluoridot tesznek". Ezt a figyelmeztetést két évvel később eltávolították.


A fluorid hasznos tápanyaggá változik?
1956-ban az Amerikai Fogász Szövetség Lapja közölte a Newburghben végzett demonstrációs kísérlet ,,közfogyasztásra szánt" eredményeit, melyek szerint a fluorid alacsony koncentrációban biztonságos amerikai polgárok számára. A biológiai bizonyítékot a Rochester Egyetemről Dr. Hodge szolgáltatta.
1957-ben az ALCOA alumíniumgyártó vállalat bejelentette, hogy szódium fluoridot árul településeknek az ivóvíz kezeléséhez.
1958. áprilisban az Amerikai Orvosok és Sebészek Szövetsége több mint 15 000 tagjával határozatot hozott a fluorid bevezetése ellen: ,,A Szövetség elítéli mindenféle olyan anyagnak a hozzáadását a közvízellátáshoz, melynek célja a fogyasztó fizikai vagy szellemi funkcióinak a befolyásolása."
1958-ban az elismert genetikus H.J. Muller kimutatta, hogy a fluoridok elsődleges kárt okoznak, amint belépve egy sejtbe megsértik annak genetikai összetételét. (1)

1961-ben Svédország Legfelsőbb Bírósága az ivóvíz fluoridációját törvényellenesnek minősítette.
1964-ben Dánia betiltotta a fluoridációt. A Brit Fogász Folyóirat szerint egy négy éves 1000 angol gyerekre kiterjedő felmérés szerint semmiféle jelentős különbséget nem találtak a fogszuvasodás mértékében azok között, akik fluoridos vagy nem fluoridos fogkrémet használtak. A felmérést a fogászati és a fluorid ipartól teljesen független egyetemi professzorok végezték és az adatokat a professzoroktól független statisztikusok értékelték ki, ellentétben az USA-ban végzett felmérésekkel, melyekben közvetve vagy közvetlenül mindig benne volt az érintett iparágak keze.


1971-ben Németország betiltotta a fluoridációt. November 18-án a Svéd Parlament eltörölte az ország korábban már illegálisnak minősített fluoridációs törvényét ezzel a hivatkozással:
,,Egyszerűen nem létezik valós bizonyíték, mely alátámasztaná a fluoridáció terjesztőinek széles körben idézett állításait."
1973-ban Hollandia betiltja a víz fluoridációját.
1977-ben a Kormányközi Kapcsolatok Kongresszusi Albizottsága két teljes Kongresszusi Meghallgatást hív össze a fluorid témájában. A meghallgatás során bizonyítottá vált, hogy a fluoridációt előmozdítók ,,tudományos erőfeszítései" csaláson alapulnak és hogy létező tanulmányok minden kétséget kizáróan igazolják, hogy kb.


10 000-rel több rákos elhalálozást okoz a fluoridáció az USA-ban évente.
1978-ban Lengyelországban a Pomerániai Orvosi Akadémián felfedezik, hogy a fluoridok genetikai kárt okoznak emberi vérsejtekben. Ugyanebben az évben Penn-sylvaniában megnyertek egy bírósági ügyet, mely bizonyította a fluoridáció károsságát, aminek az eredménye egy tiltó rendelkezés lett. Ez aggodalommal töltötte el a fluoridáció propagálóit, akiknek nevében az Amerikai Fogász Szövetség a következő évben kiadott egy ún. fehér papírt, melyben a fluoridáció ellenzőit ,,informá-latlan álszakértőnek" titulálta, ,,akik semmiféle minősítéssel nem rendelkeznek ahhoz, hogy beszélni merjenek olyan tudományos témákról, mint a fluoridáció és akik motivációja teljesen önző". Ezenkívül a Szövetség továbbra is kiállt ,,a fluoridáció egy életre szóló előnyei" mellett.


1979. jan. 20-án a New York Times megjelentette ezt az írást (részlet):
,,New York Állam Legfelsőbb Bíróságának esküdtszéke 750 000 dolláros kártérítést ítélt meg egy három éves brooklyni fiú szüleinek, aki 1974-ben legelső fogorvosi vizitje során halálos adagban kapott fluoridot egy városi fogorvosi rendelőben, majd csaknem öt órán át nem foglalkoztak vele egy gyermekorvosi rendelő várótermében és a Brookdale Kórházban, miközben az anyja segítségért könyörgött, a kisfiú pedig kómába esett és meghalt."
Az újságcikk leírja, hogy a fogorvos nem talált szuvasodást a fiúnál, ezért átadta őt az asszisztensének, hogy kezelje a fogait fluorid géllel. Miután az asszisztens bekente a fluoriddal a kisfiú fogait, ,,elfelejtette" utasítani arra, hogy köpje ki az oldatot öblítés után. A gyerek azt lenyelte, és öt órán belülszörnyű kínok között meghalt. (A gyerekek általában véve hat éves korukig nem tudják megfelelően kontrollálni nyelési reflexeiket.)
Ugyanebben az évben egy másik fogorvosi asszisztens, Terry Leder, írásban elismerte, hogy egy fogorvos, akinél 1969-ben dolgozott, fluorid kezelést adott egy kisgyereknek, aki azonnal rángatózni kezdett és meghalt. Leder szerint a fluorid gél 10 000 ppm fluoridot tartalmaz - jó ízűre csinálják, hogy a gyerekek ne tiltakozzanak ellene -, és kb. öt percen át hagyják a fogakon. Melbourne-ben, Ausztráliában, szintén meghalt egy kisgyerek miután elszopogatott hat fluorid tablettát.


1981-ben a japán Kanagawa Fogorvosi Egyetemen Dr. K. Ishida által végzett kutatások szerint a szervezetben akár már 1 ppm mennyiségű fluorid is (minimálisan ennyit adnak Amerikában a vízhez) megzavarja a kollagén termelést. (A kollagén a legbőségesebb és egyik legfontosabb fehérje a szervezetben, mely egyik fő alkotórésze a bőrnek, ínaknak, izmoknak, porcoknak, csontoknak és a fogaknak.) Ez a kollagén lebomlásához vezet, csontritkulást, csontrákot, törékeny csontokat és fogakat okozva, valamint rombolja az összekötő szöveteket, melyek a szerveinket a megfelelő pozícióban tartják.


1986-ban a Rocky Mountain Méregellenőrzési Központ 87 fluorid mérgezésről tett jelentést. Egy 13 hónapos baba meghalt. A szódium fluorid (ami a fogkrémekben is van) a leggyakoribb oka az egy anyagtól származó heveny mérgezéseknek gyermekek körében.


1989. márc. 30-án a Kaliforniai Egészségügyi Hivatal jelentette, hogy a Niagara márkájú üveges vízben 450 ppm fluoridot találtak. A hivatal vezetője, Kenneth Kizer figyelmeztette a lakosokat, hogy ennek az üveges víznek a fogyasztása végzetes lehet.
1990. júl. 21-én Chuck Filippini elvitte 8 éves kislányát a fogorvoshoz, ahol az fluorid kezelést kapott. Két órával később a lányra betegségroham jött, majd három napon belül meghalt. Ugyanebben az évben az Amerikai Fogász Szövetség sajtóközleményt ad ki, mely szerint az ivóvíz fluoridációja a legbiztonságosabb, leghatékonyabb és legtakarékosabb közegészségügyi módja a fogszuvasodás csökkentésének".
A rákosodás nő, az intelligencia csökken


1991-ben az Országos Rák Intézet vizsgálni kezdte az amerikai lakosság körében a fluoriddal kapcsolatba hozható rákos megbetegedések mutatóit. Bizonyítékot találtak ,,növekvő mértékű csont és izületi rákra minden korosztályt egybevéve, főleg a 20 éven aluliaknál megfigyelhető tendenciák miatt, ami megállapítható volt a fluoridált megyékben, de nem volt észlelhető a nem fluoridált megyékben..." A Rák Intézet részletekbe menőbb tanulmányokat is készített Washington és Iowa állam több megyéjében. Ezek szerint:
A 20 éven aluliaknál a csont és ízületi rákok aránya mindkét nemnél 47%-kal emelkedett Washington és Iowa fluoridált területein az 1973-80-tól 1981-87-ig terjedő időszakban, míg 34%-kal csökkent a kevés fluoridot tartalmazó részeken.
A 20 évesnél fiatalabb fiúk között a csontrákosodás aránya 70%-kal nőt a fluoridált részeken, míg 4%-kal csökkent a nem fluoridált területeken". (2)
1992-ben állami adatok szerint 144 millió amerikai fogyasztott fluoridot a vizében. (Ez ma már 160 millió.) Ugyanebben az évben Michael Perrone törvényhozó alkalmazott New Jerseyben megkérte az FDA-től a boltokban kapható fluorid tablettákra és cseppekre vonatkozó összes biztonsági és hatékonysági felmérést. Hat hónapos huzavona után az FDA elismerte, hogy nincs a birtokában adat arról, hogy a fluorid tabletták vagy cseppek biztonságosak vagy hatékonyak.


1995-ben kínai kutatók tanulmányozták 907 iskoláskorú (8-13 éves) gyerek intelligenciaszintjét a köztük található fogfluorózis függvényében. A kutatók azt találták, hogy olyan gyerekek intelligenciahányadosa, akik között közepesen vagy erősen elterjedt a fluorózis, alacsonyabb, mint azoké, akiknél kis mértékű volt vagy nem fordult elő fluorózis. Az intelligencia fejlődését a jelek szerint hátrányosan befolyásolta a fluorid fogyasztása." (3)


1997. jan. 2-án a Környezetvédelmi Hivatal (EPA) 1500 tudóst, mérnököt és egyéb szakembert képviselő szakszervezete az alábbi bejelentést tette: ,,A tagjaink átvizsgálták az elmúlt 11 év alatt felhalmozódott bizonyítékokat, beleértve az állatokon és embereken végzett járványtani vizsgálatokat, melyek okozati összefüggést mutatnak a fluorid/fluoridáció és a rák, genetikai károsodás, idegrendszeri károsodás és a csontbetegségek között."


Dr. Hardy Limeback professzor beismeri tévedését!
1999-ben Kanada és a világ egyik legismertebb fluorid támogatója, Dr. Hardy Limeback professzor a Torontói Egyetem Preventív Fogorvosi Tanszékének vezetője, valamint a Fogászati Kutatás Kanadai Szövetségének elnöke egy drámai fordulat keretében elnézést kért a tanszékétől és diákjaitól azért, hogy addig támogatta a fluoridációt.
,,A preventív fogászat vezetőjeként szólva - mondta Dr. Limeback az arizonai The Tribune újságnak adott interjújában 1999. dec. 5-én -, elmondtam, hogy szándékomon kívül félrevezettem a kollégáimat és diákjaimat. Az elmúlt 15 évben visszautasítottam a mindenki számára elérhető toxikológiai információ áttanulmányozását. A gyermekeink megmérgezése a legtávolabb esett tőlem." Dr. Limeback szerint ,,három év alatti gyermekeknek sohasem lenne szabad fluoridos fogkrémet használniuk. Csecsemő formulát pedig soha semmilyen körülmények között sem szabad torontói [fluoridos] csapvízzel elkészíteni! Soha!"
Dr. Limeback döntésében szerepet játszott a legnagyobb kanadai élő kísérlet két nagyváros között.
,,Itt Torontóban - mondja, - 36 éve adunk fluoridot a vízhez. Mégis Vancouverben, ahol sohasem volt fluoridáció, alacsonyabb a fogszuvasodás mértéke, mint Torontóban!"
2000. jún. 29. Az Amerikai Fogász Szövetség álláspontja: "Az Amerikai Fogász Szövetség több mint 40 éve támogatásában részesíti a közösségi vízellátás fluoridáció-ját, mint a fogszuvasodás megelőzésének biztonságos és hatékony módját... Sajnos, a fluoridáció biztonságára és hatékonyságára vonatkozó elsöprő erejű bizonyítékok ellenére, még több mint 100 millió amerikai nem élvezheti a fluoridos víz előnyeit."
Referenciák:
1) Muller, Symposium on Emphysema and Chronic Bronchitis: "Do Air Pollutants Act as Mutagens?", Aspen, Colorado, June 13-15, 1958
2) U.S. Public Health Service, "Review of Fluoride Benefits and Risks", Washington D.C.: Department of Health and Human Services, February l991
3) X.S. Li et al, "Effect of Fluoride Exposure on Intelligence of Children", Fluoride magazine, Vol 20 No. 4
Valóban kell a szervezetnek a fluor?
Azt már tudjuk, hogy a fluorid fogyasztása nem biztonságos, de vajon hatékony-e? És ha kiderül, hogy nem hatékony - és nem is biztonságos -, akkor mégis mit keres a vizünkben, a fogkrémünkben és lerakódva a szervezetünkben?
És még mindig orvosok százai ragaszkodnak a fluorhoz!


Nos, a fentiekből láthatjuk, hogy egy olyan látszólag egyszerű, szinte mindenki által evidensként elfogadott kérdés, mint a fluorid használata, valójában mennyire bonyolult és ellentmondásos lehet. Azonban az eddigiek csak bevezetésnek számítanak, s teljességgel eltörpülnek a folytatáshoz képest. A kutatások egyre inkább azt támasztják alá, hogy a fluor és a fluoridok rendkívül veszélyesek az emberi szervezetre nézve. Egyes összeesküvéselméleteket pártoló tudományos körök azt gyanítják, hogy a "hivatalos" orvosi és egészségügyi állásfoglalás nem véletlenül fluor párti, és az sem véletlen, hogy számtalan nagynevű tudós és kutató fluor és fluorid ellenes tanulmánya soha nem láthatott napvilágot az ortodox tudományos magazinokban. Szerintük ez azért van, mert a fluor engedelmességre szoktat, és ezzel tudják befolyásuk és kontrolljuk alatt tartani a lakosságot. A hivatalos állásfoglalás még mindig az, hogy fluorra szükségünk van! Az orvosi egyetemeken, és a gyógyszerészeti karokon is ezt tanítják!
A fluor, mint fontos nyomelem
A fluor egy fontos nyomelem, amelyre a szervezetnek nagy szüksége van a csontok és a fogazat felépítésében. Tudom, ez eddig pontosan úgy hangzik, mint a hivatalos állásfoglalás. Akkor hogy is van ez?
Minden elemnek és vegyületnek lehet szerves és szervetlen formája. Ez a fluorra is igaz! A szerves forma legtöbbször zöldségekben és gyümölcsökben fordul elő, a lehető legtökéletesebb formában és biokémiai környezetben, pontosan úgy, ahogy azt a szervezetünk megkívánja.
A szervetlen - azaz a hozzáadott - fluor és annak sói, vegyületei nem természetes kötésben találhatóak, ezért a szervezetünk idegen anyagként fogja fel azokat. Ezért van az, hogy a hozzáadott fluor még a megengedettnél alacsonyabb mennyiségben is káros hatást fejt ki a szervezetre.
Még nem mérgező elemek és vegyületek esetében is, ha szervetlen formát alkalmazunk (eszünk, vagy iszunk meg, kenünk magunkra, lélegzünk be), nem tolerálja túl jól a szervezet - jobb esetben nem ismeri fel és nem hasznosítja, rosszabb eserben méreganyagként lerakja valamelyik szervünkben.
Épp ezért a fluornak természetes formában kellene bejutnia a szervezetbe.

Sebkezelés kristálycukor alkalmazásával: hogyan és miért müködik ez a kezelési mód?

A kristálycukor kiválóan felhasználható sebkezelés céljára, különösen a szennyezett, fertőzött sebek kezelésére úgy, hogy semmiféle antibiotikumot vagy kenöcsöt nem használunk.

A kristálycukrot évtizedek óta használják sebkezelésre a világ legtöbb országában, humán sebek kezelésére. Az állatorvosi praxisban csak az utóbbi tíz évben vált ismertté. Az ezzel kapcsolatos rengeteg humán és állatorvosi cikket az érdeklődőknek külön elküldöm. Én is számtalanszor használtam ezt a végtelenül egyszerű módszert, és nagyon jók a tapasztalataink mind a baleseti sebészetben, mind pedig a hagyományos állatorvosi praxisban.ELŐNYÖK
A kristálycukor sebekre történő alkalmazásának előnyei:

1.) Gyors antibakteriális hatás
2.) Gyors gyulladás és oedema csökkentő hatás
3.) Fájdalomcsökkentő hatás
4.) Fokozott sebtisztító hatás, a nekrotizált szövetek “ellökődésének” elősegítése
5.) Deodorizáló hatás
6.) Fokozott szövetképzés és epithelializáció
7.) A seb felületén igen gyorsan fehérje-tartalmú védőréteget képez
8.) Meggyorsított sebgyógyulás
9.) Olcsó és mindenhol kapható

ALKALMAZÁSI TERÜLETEK
A kristálycukor a következő típusú esetek kezelésére alkalmas

1.) Fertőzött műtéti sebek kezelésére
2.) Autóbalesetek után, a “lenyúzódott” végtagok kezelésére
3.) Fertőzött, trauma okozta sebekre (Staphylococcus, Streptococcus, Enterobacter, E.Coli, Klebsiella, Pseudomonas, Clostridium perfringens, Corynebacterium, Serratia fertőzésekre.)
4. Diabetes okozta fekélyek, decubitus okozta sebek kezelésére .
5. Peritonitis kezelésére, a hasüregben .
6. Mellkasi fertőzések kezelésére
7. Mindenhol, ahol a szövetek életképessége kétséges
8. Égési sebeknél, ahol nagy felületű a bőrhiány .
9. Bőrátültetés előkészítésére
10. A szöveti ödéma csökkentésére (paraphimosis , méhelöesés )


IRÁNYELVEK A KRISTÁLYCUKOR ALKALMAZÁSÁBAN

1. Sebtisztogatás
Autóbaleset után, amikor a végtagokról a bőr lehorzsolódott és igen erősen szennyezett, akkor csak bőséges mennyiségű csapvízzel mossuk meg a végtagot és nem távolítjuk el műtétileg az elhalt, vagy elroncsolódott szöveteket. A cukor fogja ezt elvégezni. Nem autóbaleset, vagy kevéssé szennyezett sebek esetén a hagyományos sebtisztogatást és öblítést végezzük el (sterile fiziológiás oldattal, ha van), a nagyobb, elroncsolódott szöveteket műtétileg eltávolítjuk, mielőtt a cukrot a seben és a sebben alkalmaznánk.

2. A kristálycukor aplikációja
Ebben az esetben igaz az a mondás, miszerint: A több az jobb. Vagyis, a kristálycukrot olyan bőséges mennyiségben kell alkalmazni (a sebre és a sebbe önteni), hogy a seb teljes üregét kiltöltse és legalább 1cm vastagságban legyen a seb felületén is. Azért kell nagy mennyiségű cukrot alkalmazni, mert a cukor által létrehozott magas vízelszívó hatás (osmolarity) csak így tartható fenn és a baktericid hatás csak így érhető el.

3. A kötés aplikációja
Lehetőleg steril gézzel vagy bármilyen steril, nagy felszívó hatással rendelkező kötöző anyaggal fedjük le a sebet, ez lesz az első réteg. Ez legyen egy olyan vastag réteg, hogy a sebből szivárgó és a feloldódott cukor folyadékot képes legyen felszívni.

A második kötésréteg az első réteg (géz lapok) ott tartására szolgál.

Legtöbbször egy nylonzacskóból vágott darabbal fedjük be a kötést, hogy az első napon képződő nagyobb mennyiségű folyadék ne szivárogjon ki a kötes alól. 4. Kötéscsere és annak gyakorisága
Az első napon a kötést kétszer kell cserélni, kivéve a végtagokon, ahol naponta egyszer is elég cserélni. A második naptól fogva naponta csak egyszer kell cserélni a kötést. Ha a kötéscsere alkalmával nem feloldódott cukrot találtok, akkor a kötéscsere gyakorisága csökkenthető. Minden kötéscsere alkalmával a sebet nem steril fiziológiás oldattal, hanem testhőmérsékletű, egyszerű csapvízzel öblítsük ki, lapogassuk a sebet szárazra és aztán ismét öntsük tele a sebet és a seb felületét kristálycukorral, legalább 1 cm vastagságban.Kevéssé fertőzött sebek 2-4 nap alatt válnak “tisztává”, erősen fertőzött sebek 5-7 napi cukor kezelés után tisztulnak ki, amikor egészséges, egészen finom granulációs szövet képződik a seb felületén. Fájdalomcsillapítás általában csak az első 1-2 nap alkalmával szükséges, de a legtöbb esetben a cukor fájdalomcsillapító hatása miatt ez sem szükséges.Amikor elroncsolódott szövetekről van szó, akkor kb.2 nap utan megkezdődik az egészséges és az elhalt szövetek demarkációja, elhatárolódása. Ekkor az így beazonosított elhalt szövetek szikével vagy ollóval eltávolíthatóak, a legtöbbször mindenféle érzéstelenítés nélkül. A cukorterápia hossza a seb nagyságától függ, mi az egyik – kígyómarás után óriási bőrterület elhalása és leválása miatt szenvedett – kutyát 19 napon át kezeltünk kristálycukorral. Amikor a seb kitöltődött a granulációs szövettel és egészséges felületi sarjszövet képződött, a cukorkezelés abbahagyható. Ekkor a seb felületére antibiotikum tartalmú kenőcs (Furacin) alkalmazható, de a legtöbb esetben még ez sem szükséges.


KLINIKAI ESETEK

Kristálycukor-kezelést használtak 19 súlyosan beteg humán betegen, szívműtét utáni nyitott mediastinitis kezelésére. A nyitott mellkas sebek mindegyike fertőzött volt, Staphylococcus, Streptococcus, Enterobacter, E.Coli, Klebsiella, Pseudomonas es Serratia baktériumokkal.11 beteg azonnali cukorkezelést kapott, 8 esetben pedig csak azután kezdték meg a cukor-kezelést, hogy a povidonos-steril saline oldattal történő öblítés nem hozott eredményt.A mediastinumot teletöltötték 150-400 gramm kristálycukorral, amit a közértből vettek. Minden 4 órában a mediastinumot “feltöltötték” cukorral, hogy az antibakteriális hatást fenntartsák. A sebeket naponta kötözték át, ekkor kimosták a sebet steril saline oldattal majd ismét feltöltötték a mellkasi sebet. A seb öntisztulása minden betegben 5-9 nap között megtörtént és csak három betegnél volt arra szükség, hogy az elhalt szöveteket műtétileg (ollóval) eltávolítsák.A betegek egyikében sem alakult ki hyperglycemia, mivel a cukor complex molekulája nem tud a véráramba felszívódni. A tapasztalatok szerint a sebek sokkal gyorsabban és sokkal kevesebb fájdalommal gyógyultak, mint bármilyen más módszerrel.Állatorvosi vonalon is hasonló a gyógyulási helyzet és igen jól és olcsón alkalmazható ez a módszer. Ajánlom a figyelmetekbe.

Dr. Gál Sándor
Indianapolis, USA


Csatlos_Maria says:
2007. augusztus 09. csütörtök at 12:45

Köszönöm szépen!
Eszméletlen jó megoldás. Így, hogy a miértet is ismerem, nem találok szavakat.
priglim says:
2007. augusztus 17. péntek at 00:32

Kisebb sebekbe, sipolyokba is a porcukor betöltése kiváló eredményeket ad. A módszert már 20 eve hasznalom.
Üdvözlettel: dr. Prigli Mária
sandorgal says:
2007. október 05. péntek at 12:37

Ezt a levelet kaptam ma. Ugy tünik, hogy még mindig nagyon sok állatorvos szkeptikus a cukorterápia alkalmazásában. Pedig sok humán eset is bizonyitja, hogy jól müködik, ezt az esetet pl. az egyik magyar állatorvos irta le.
http://www.hungarovet.com/?p=7

A téma fontosságát is jelzi, hogy egy külön, teljes kategóriát nyitottam erre a témakörre.
http://www.hungarovet.com/?cat=9
Dr.Gál Sándor

Tisztelt Gál Doktor Úr!

A Hungarovet honlapon olvastam a kristálycukor alkalmazásának lehetőségeit sebkezelésre. Sajnálatos módon a saját kutyám lett az első akin élőben látom ennek kipróbálását, és reméljük a módszerrel kapcsolatban a legjobbakat. Én dr. Muka Péter asszisztense voltam régebben, innen az érdeklődés.

A módszerrel kapcsolatban úgy tűnik, itthon nagyon szkeptikusak az állatorvosok. Zeusz nevű idős erdélyi kopó kankutyámat 5 év, és több száz alkalom után mozgólépcsőzés után most elérte a végzete, Murphy törvénye szerint ennek el kellett jönnie (tanítva volt rá, és soha nem gondoltam volna hogy nála ez benne van a pakliban, minekutána akadály-ként ugorja át a kritikus részeket. Elmérte az ugrást. Soha többet egyetlen kutyámat sem fogom erre megtanítani.).

16 napja történt az eset, nagyon csúnya roncsolt seb. Akkor rögtön Muka doktorhoz rohantunk, rögtön kezelték is, egy lábujját sajnos amputálni kellett, illetve egy talppárna annyira roncsolódott, hogy vissza kellett varrni.

Kötéscsere 2.,3.,4., és 5. napokon, az ötödik napra a visszavarrt talppárna elhalt, úgyhogy eltávolították. Kötéscsere a 8., 11., 13., 15. napon. A leszedett kötések mindig teljesen át voltak ázva, és irdatlan bűz áradt belőlük.

Én a 13. napon találtam a cikket a kezelésről, azonnan említettem is az állatorvosnak, de nem akarták kipróbálni, mondván hogy ez nem olyan jellegű seb, amire kellene. (Az én olvasatomban a cikk alapján pont hogy olyan jellegű seb… fertőzött is, roncsolt is, el is halt egyszer…).

A 15. napon egy másik rendelőbe mentünk kötéscserére, ahol pont az állatorvos javasolta a módszert, úgyhogy ki is próbáltuk. Ez tegnap volt, tegnap lett először cukros kötés rakva a lábára, és ma már egy sokkal kevésbé átázott, és szagtalan kötést vettünk le róla! Remélem a módszer a továbbiakban is beváltja a reményeimet…

KÉrdezem, hogy körülbelül mennyi idő az új talppárna képződése, és mit remélhetünk… lesz -e az még tökéletes, lesz -e a kutya mozgása olyan mint régen? (orvosaink ehhez a kérdéshez is szkeptikusan állnak, mondván az új talppárna soha nem lesz olyan mint egy eredeti, gyengébb, vékonyabb szövetű.

De egy ismerősömnél volt már ilyen eset, ő arról számolt be, hogy tökéletes lett az új talppárna. Az ön praxisában volt már ilyen eset?)

Válaszát remélve: Dóczi Kata
Budapestről

Kedves Kata!

Saját tapasztalataim szerint, a talppárna minden esetben teljesen regenerálódott a cukorkezelés hatására, a sérülés kiterjedésétöl függöen, 2-5 hét alatt. A súlyosfokú sérülések, szövethiányok, vagy nem gyógyuló esetekben viszont speciális mütétek lehetségesek. http://www.hungarovet.com/?p=684

Dr. Gál Sándor
HatlaczkiG says:
2007. november 23. péntek at 08:33

Tisztelt Gál Doktor Úr!
A steril porcukor alkalmazásáról én az Élet és Tudományban olvastam, kb. 5-10 évvel ezelőtt, amelyben – ha jól emlékszem – amerikai klinikai tapasztalatról számoltak be, mégpedig egy nő hasi, nyílt, mély fekélyéről, amely két évig sem gyógyult meg, bármilyen antibiotikumot alkalmaztak is. Kéthetes porcukros kezelés után bezáródott a sebe.
Édesanyám csípőprotézist kapott augusztusban, azóta él nyílt sebbel, most fognak még megpróbálkozni egy, kb. negyedik tisztító műtéttel, s ha ez sem lesz eredményes, a protézis eltávolítása kell, hogy következzék, vagyis már soha életében nem tud majd lábra állni.
Engedje meg, hogy kezelőorvosának figyelmébe ajánljam a fent leírt tapasztalatait, illetve a véleményét kérdezném arról, hogy ilyen nagy felületű idegen testen, mint a csípőprotézisen alkalmazva a porcukrot, vajon várható-e a gyógyulás, inkább, mint egy újabb műtéttől.
Kérem, szíveskedjék válasza mellett a témára vonatkozó cikkgyűjteményét is elküldeni!
Válaszát előre is nagyon köszönöm:
Hatlaczki Gábor (Budapest)
sandorgal says:
2007. november 23. péntek at 10:10

Kedves Gábor!

Betettem a fennti, a cukorterápiát összefoglaló irásom aljára a Referencia cikkeket, illetve az Esetleirásokat. Talán a legjobb ezek közül a humán esetleirás, illetve a Wound Management Using Sugar cikk.
Edesanyjának mielöbbi gyógyulást kivánok és kérem, hogy számoljon itt be majd arról, hogy mi lett a cukorterápia eredménye.

Udvözlettel,
Dr. Gál Sándor

forrás:http://www.hungarovet.com/?p=279